Szabályos fogazatról abban esetben beszélhetünk, ha az alsó és a felső fogsor fogai tökéletesen sorban vannak, azaz egyenesen állnak, pontosan illeszkednek egymáshoz összeharapáskor, a középvonalak az arc középső szimmetria tengelyében állnak, valamint az állcsontok a tér mindhárom dimenziójában megfelelően helyezkednek el (előre-hátra dimenzió, le-fel dimenzió, szélesség dimenzió) .
A harapási rendellenességek nem csak esztétikai problémát okoznak , hanem egészségügyit is, befolyásolják az egyes fogak élettartamát, az állkapocs-izület terhelését, a rágást, emésztést és beszédet, testtartást, az alvás minőségét. Mi számít rendellenes harapásnak és mitől alakul ki? Hogyan segíthet ezen a fogszabályozás?
Örökölt és születési harapási rendellenességek
A harapási szabálytalanságok legnagyobb része öröklődik, tehát a szüleinkre, nagyszüleinkre jellemző fogazat valószínűleg nálunk és a gyerekeinknél is elő fog fordulni. Hasonlóan a szüleinktől örökölhetünk túl nagy, túl kicsi,vagy éppen abnormális formájú fogakat, sőt, extra fogra való hajlamot is. Szintén a génjeink határozhatják meg, hogyan rendeződnek el a fogaink az állkapcsunkban, kialakul-e túlzsúfoltság a fogak között, vagy milyen az állkapcsunk mérete és formája, térbeli elhelyezkedése. Vannak úgynevezett születési harapási rendellenességek, mint például az ajakhasadék vagy szájpadláshasadék.
Betegségből vagy balesetből származó rendellenességek
Egy betegségből vagy balesetből kifolyólag is kialakulhat a fenti rendellenességek egy része. A szájüregben illetve állcsontokban kialakuló daganatok szintén harapási rendellenességekhez vezethetnek.
Rossz szokások és később kialakult rendellenességek
Harapási rendellenességet járhat, ha egy kisgyermek három éves kora után is gyakran cumizik, vagy gyakran szopja az ujját. Hasonló galibát okozhat, ha túl korán távolítanak el egy tejfogat, vagy éppen ellenkezőleg, túl sokáig marad bent egy tejfog, vagy elmozdul egy fogtömés. Ide tartozik még a nyelvlökéses nyelés is, amire általában leghamarabb a logopédus tudja felhívni a figyelmet.
Típusok
Mélyharapás
Mélyharapásról akkor beszélhetünk, ha a felső metszőfogak 2 mm-nél jobban fedik az alsókat. Extrém esetben az alsó fogsor hozzáér a szájpadláshoz, irritálva azt, valamint ilyenkor hosszú távon túlterhelődhetnek a felső metszőfogak és az állkapocs-izület is. Kialakulása nagyrészt örökletes, de a táplálkozási szokások megváltozása is szerepet játszhat benne. A sok pépes, puhára főtt és darabolt étel miatt a rágófunkció visszafejlődött. A becslések szerint a lakosság 60-70 százalékának van valamilyen fokú mélyharapása.
Keresztharapás
Ebben az esetben az alsó fogak a felső fogak elé zárnak. Jelentkezhet a teljes fogsoron de egy-egy fogon is. Keresztharapás esetén gyakoribbak a fogíny és fogágy gyulladások, jellegzetesen felhúzódik az íny hosszú távon.
Disztálharapás (Pókharapás)
Ebben az esetben a felső fogsor előrébb áll az alsóhoz képest. . Örökletes nagyrészt, de okozhatja rossz szokás, például ujjszopás vagy nyelvlökéses nyelés.Ilyenkor a hátrébb lévő alsó állcsont túlterhelheti az állkapocs-ízületet. Apróbb kellemetlenség lehet, hogy ilyen fogsorral nem záródnak össze az ajkak, ami a száj kipirosodásához, kisebesedéséhez is vezethet.
Nyitott harapás
Nyitott harapásnál a fogsor összezárásakor nem érintkezik minden fog. Kialakulhat rés a frontfogaknál és az oldalsóknál is. A metszőfogaknál kialakult nyitott harapást a nyelvlökéses nyelés vagy ujjszopás is okozhatja, az oldalsóért pedig általában a nyelv szopogatása okozza. A nyitott harapás nyelési nehézséggel és beszédhibával is járhat, mivel nem záródik rendesen a két fogsor. Nyitott harapás lehet állcsont eredetű is, amelyiknek fogszabályozó kezelése nehéz.
Fogtorlódás
A torlódás azért alakul ki, mert nincs elég hely a fogaknak. Ennek oka lehet, hogy túl nagyok a fogak, túl kicsi az állkapocs, illetve kialakulhat amiatt is, hogy a tejfogak nem esnek ki időben, és a csontfognak nincs helye kinőni. Az ilyen fogsort sokkal nehezebb tisztán tartani, ezért gyakrabban alakul ki fogkő, fogszuvasodás és ínygyulladás. Fogszabályozó kezelés során vagy úgy csinálunk helyet a torlódott fogaknak, hogy tágítjuk a fogsort pl Damon-rendszer használatával, vagy hagyományosabb módon fogakat húznak ki és annak rovására lesz hely a többi fognak.
Foghézag (diastema)
Foghézag esetében épp az ellenkezője a helyzet, vagyis túl sok a hely. Oka lehet örökletes, de okozhatja az is, hogy egy foghiány miatt szét tolódnak a fogak, vagy a rendellenes nyelvfunkció. Leggyakrabban a két metszőfog között alakul ki, a túl nagy rés beszédhibát okozhat.
Középvonal eltolódás
A középvonal eltolódása valamilyen aszimmetriát jelent, a felső és az alsó fogsor nem tökéletesen egymás alatt helyezkedik el. Gyakran jár együtt egyoldali állkapocs-izület túlterheléssel.
Szabálytalan metszőfogak állása
Ebben az esetben csak a metszőfogak állnak szabálytalanul, leggyakrabban túl előre vagy hátra a fogazatban.
Következmények
A harapási rendellenesség nem csak esztétikai probléma. Az sem elhanyagolható szempont, hogy gátlások alakulhatnak ki az emberben, nem mer mosolyogni, vagy megmutatni a száját, arcát. Többfajta fogászati rendellenesség beszédhibát is okozhat.
A pszichés okok mellett ugyanakkor számos fizikai rendellenességet is okozhatnak a szabálytalan fogak. A rendezetlen fogakat sokkal nehezebb tisztítani, és a rendellenesség miatt könnyebben alakulhat ki ínygyulladás, illetve fogágybetegség. Előfordulhatnak nyelési és légzési rendellenességek, kialakulhatnak gyulladások, túlterhelődhet az állkapocs-ízület.
A harapási rendellenességek túlnyomó része fogszabályzó használatával helyrehozható akár felnőttkorban is, érdemes ezért mérlegelni a fogszabályozás elkezdését. Az egészséges fogazat ugyanis sokkal többet jelent annál, hogy adott esetben ritkábban kell fogászati kezelésre járni vagy bátran mosolyoghatunk.
