Állítólag azért nevezték el a bölcsességről ezeket a hátsó fogakat, mert általában 18-20 éves korban kezdtek előjönni, amikor is már “elvileg” felnőtté válik az ember.
Nem mindenkinél okoznak problémát a bölcsességfogak, ugyanakkor a fogszabályozás során különösen tekintettel kell rájuk.
Nem használod, mégis a szádban van. Mi az?
Ha tudod a választ, akkor igazán bölcs vagy. Igen, a bölcsességfogak, amik az évezredek óta elsatnyultak, hiszen a korabeli, széles állkapcsú ősembernek sokkal nagyobb szüksége volt a leghátsó fogakra, ugyanis nem főzelékeken, leveseken, nota bene édes mogyorókrémeken éltek, ellenkezőleg, nyers húsokat, erős növényeket kellett megrágniuk. Az évezredek során azonban a bölcsességfogak eltűntek, azaz pontosabban funkció nélkülivé váltak.
Aki már találkozott azzal, hogy az összesen négy bölcsességfoga közül akár csak egy elkezd mozogni, tudja már, mekkora fájdalommal jár. Nemcsak a megduzzadt íny okoz ilyenkor kellemetlenséget, hanem akár fülfájás, nyirokcsomó fájdalma és rossz lehelet, vagy éppen kisebb mértékű szájzár, nehezebb nyelés is előfordulhat.
Általános javaslat szerint gyulladás alatt nem szabad beavatkozni, azonban ezt követően érdemes megfontolni a bölcsességfogak eltávolítását, amely beágyazódottságtól és elhelyezkedéstől függetlenül lehet egyszerűbb, rutinfeladat vagy bonyolultabb, kockázatosabb művelet.
Fogszabályozás után
Amikor már túl vagyunk a fogszabályzáson, derült égből villámcsapásként érhet bennünket, ha elkezdjük érezni a bölcsességfogainkat. Az esetleges szükséges beavatkozásról mindenképpen konzultálni érdemes a fogszabályzó orvossal. Egy esetleges röntgenfelvételből láthatóvá válik a bölcsességfogak mozgása, így az is jó eséllyel megállapítható lesz, hogy kell-e és ha igen, milyen mértékű beavatkozás a már szabályozott fogak megtartásához.
Ilyen esetekben könnyen elképzelhető, hogy a meglévő fogszabályzási módszert (rögzített, ideglenes) esetleg szigoríthatja a fogszabályzó fogorvos. Így pl. az ideiglenes fogszabályzót lehet, hogy egy időre állandóvá kell tenni.
Mindenesetre a bölcsességfogak “kopogtatásával” új helyzet állhat elő, ugyanis a fogszabályozási folyamat elhúzódhat, azaz akár hosszabb távon is használni kell.
“Kérem, távozzanak, nincs itt semmi rágnivaló!”
A bölcsességfogak persze bármikor okozhatnak problémát, akár súlyosabbakat is. Az emberek túlnyomó többségének van 2+2 bölcsességfoga, amelyek genetikai öröklődéstől függően bármikor kijöhetnek. Azaz inkább ki szeretnének jönni, és ez jobb esetben fájdalommentes is.
Ha valakinek fogszabályozásra kerül sor, akkor erősen javasolt megfontolni a bölcsességfogak eltávolítását, mert sok kellemetlenségtől szabadulhat meg. Nemcsak a bölcsességfogak okozta gyulladástól. Alapszabály azonban, mivel ezek a helyzetek rendkívül egyediek lehetnek, hogy a fogszabályzó orvossal konzultáljunk, és ezt követően hozzuk meg a döntést.
